Az Európa Tanács Helyi Demokrácia Hete program számára készített ötletgyűjtemény.

A “European Local Democracy Week” – a helyi demokrácia európai hete egy olyan összeurópai esemény, amelynek keretében az Európa Tanács 47 tagországában a helyi önkormányzatok, hatóságok közösségi eseményeket rendeznek, lehetővé téve az állampolgároknak, hogy megnyilvánuljanak a helyi ügyekben, és párbeszédet folytassanak a döntéshozókkal. Az eseménysorozat célja a helyi szintű demokratikus részvétel előmozdítása. Az ET arra ösztönzi Európa helyi és regionális önkormányzatait, ill. szövetségeiket, hogy szervezzenek helyi részvételi rendezvényeket a helyi demokrácia megünneplésére rendezvényre jellemzően októberben kerül sor. A 2018-as eseménysorozat fő témái az állampolgári részvétel, a konzultáció és elkötelezettség a virágzó helyi demokráciáért és a fiatalok és gyermekek bevonása volt.  A dokumentum ezen témákhoz nyújt keretet, javaslatokat és háttérinformációkat.

A Miniszterek Tanácsának ajánlása a tagállamok számára a polgárok helyi közéletben való részvételéről (A Miniszterek Bizottsága elfogadta 2018. március 21-én)

Az Állami Számvevőszék 2015-ös integritás felmérése.
2015 decemberében az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) már ötödik alkalommal hozta nyilvánosságra éves adatfelvétel eredményeit összegző komparatív tanulmányát. Az Integritás-felmérésben a helyi önkormányzatoknak mindig kitüntetett szerep jut, ami nemcsak annak tudható be, hogy minden eddigi adatfelvétel során az említett szervezetek köréből került ki a legtöbb adatszolgáltató, hanem annak is, hogy a helyi önkormányzatok jogállása, feladatainak mennyiség és komplexitása, valamint azok elmúlt időszakban történő folyamatos változása a korrupciós veszélyekkel szembeni védettség szintjének vizsgálata szempontjából meghatározó jelentőségű. A 2015. évi Integritás-felmérésben összesen 1119 helyi önkormányzat, polgármesteri hivatal és közös önkormányzati hivatal szolgáltatott adatot.

Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kiadása iránt indított perek száma ugrásszerűen megnőtt; szinte minden nap érkezik egy közérdekű adatkiadás iránti kereset. Ezek a perek általában gyorsan befejeződnek és a felperesi pernyertesség aránya ebben a pertípusban a legmagasabb. Ezek a perek általában gyorsan befejeződnek és a felperesi pernyertesség aránya ebben a pertípusban a legmagasabb.

Az Infotv. alapján bárki igényelheti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést: természetes és jogi személyek vagy azok szervezeti egységei (pl.: szerkesztőségek) egyaránt. A bíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az adatkérő miért szeretné megismerné az adatot és milyen módon kíván élni a közérdekű adat megismerésére és terjesztésére vonatkozó jogával.

A tanulmány a jogérvényesítés menetét ismerteti.

A tanulmány bemutat néhány, a bírói gyakorlatban leggyakrabban előforduló adatkezelői védekezést is, pl. hogy a kért adat döntéselőkészítő anyag része, hogy üzleti titok, vagy hogy egy adott forrás nem is "közpénzjellegű"

A mű nem titkolt célja, hogy „A helyi népszavazás elméleti és gyakorlati kérdései” című szabadon választható tantárgy tananyagának bázisát adja, bemutatva többek között a képviseleti és a közvetlen demokrácia egymáshoz való viszonyát; a részvételi demokrácia alapfogalmait és intézményeit; a helyi népszavazásra és a helyi népi kezdeményezésre vonatkozó jogi szabályozás történetét és a nemrégiben hatályba lépő, vonatkozó új jogi szabályozást. Mindezek mellett a témakört nemzetközi viszonylatban is vizsgálat tárgyává tesszük, hiszen a műben ismertetjük a közvetlen demokrácia formáit Európában. A műben körüljárjuk a helyi népszavazás elektronikus alapokra helyezésének kereteit, korlátait is.

A jegyzet bővebben foglalkozik az e-voting kérdéskörével is, bemutatva azokat az országokat, amelyek rendelkeznek e-voting pilot projektekkel, illetve amelyek e-voting tapasztalatok birtokában e-voting teszteket is alkalmaznak, mivel Magyarország számára is hasznosítható példákat, megoldási módozatokat tartalmazhatnak.

A tanulmány a pázmándi önkormányzatnak a szervezeti működés átalakítására vonatkozó kezdeményezéseit ismerteti.
Pázmánd kistelepülés, mégis elmondhatja, hogy különösen erős a helyi civil társadalom. A közösségteremtő önszerveződést az önkormányzat is támogatja, a település honlapján egymást érik a közösségi rendezvények és az önkéntes szerveződések programjai.
A tanulmány ismerteti a település korábbi problémáit (feloszlatta magát a testület) és a megoldás lépéseit, amelynek eredményeként Pázmánd egy rendkívül sikeres mintatelepüléssé vált. Egyik fontos projektjük az Üvegfalu. Ebbe az eDemokrácia Műhely kezdeményezésére vágtak bele. Az egyesület pilotprojektjének célja a teljesen átlátható és korrupciómentes önkormányzat működési modelljének gyakorlati megvalósítása volt, a helyi közösség bevonásával.

A Polgármesteri Akadémia sorozat részeként a helyi jogszabályalkotás alapjait találja meg az olvasó ebben a könyvben, a jogalkotás elvi követelményeitől a rendeletalkotás folyamatán át a jogszabályszerkesztés módszertanáig.

A tanulmány ismertet egy Dögén történt korrupciós esetet, annak körülményeit, következtetéseit, tanulságait és a megelőzési lehetőségeket.

A tanulmány egy La Paz nevű bolíviai város esetét mutatja be, ahol a nyolcvanas évek közepéig mindent átszőtt a korrupció. Az új polgármester azonban sok oldalról közelítve, ötletes megoldásokat is bevetve lépésről lépésre felszámolta azt, és La Pazt a fejlődés útjára állította. Kiváló példa, egy olyan jó gyakorlat, amely nemcsak ötleteket, hanem erőt is adhat ahhoz, hogy kitörjön egy közösség a bejáratott, ám a közösségi értékeket önös előnyökre cserélt városvezetési stílusból.

A tanulmány a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája által 2015 őszén indított nagyszabású kutatásfejlesztési és innovációs program keretei között készült felmérés eredményeiből emel ki és elemez egy részt, a lakossági elégedettség és bizalom összefüggéséről. Megállapítja például sok más mellett, hogy megéri érthetően, jól tájékoztatni a lakosságot; minél érthetőbbek az önkormányzati közlemények, információk annál magasabb értékeket adnak a válaszadók arra a kérdésre, hogy „az önkormányzat jól végzi-e a dolgát”.

Az összeállítás elsősorban a jogszabály-előkészítéssel foglalkozó önkormányzati szakemberek munkáját segíti, figyelembe véve a jogszabályváltozásokat és támaszkodva a törvényességi ellenőrzés tapasztalataira.

A dokumentum ajánlást tartalmaz a szervezeti és működési szabályzat szerkezeti felépítésére és főbb tartalmi elemeire.

A kötetben változatos módszerrel és témában készített kutatások eredményei alapján igyekszik a szerző felrajzolni a helyi politika sajátosságait. A helyi politika világára, mint egy olyan, sokszereplős hatalmi térre tekint, ahol a politikai (és nem politikai) szereplők folyamatos interakcióban állnak egymással, s a közöttük meglévő sajátos viszonyok adják a helyi politika egészét. A helyi politikának e szereplők vizsgálatával felrajzolhatóvá válnak azok a sajátosságai, amelyek elhatárolják: az országos, (nagy-/párt-) politikától, de a helyi viszonyok kommunitáselvű felfogásától is (legalábbis attól a részétől, amely szerint helyi szinten nincs is politika).

Jelen útmutató célja  útmutatást, gyakorlati támogatást nyújtani a helyi önkormányzatoknak a törvényi kötelezettségeik magas színvonalú és teljes körű ellátásához. Műfajából adódóan nem kötelezéssel, hanem címzettjei támogatásával, részükre a jogi normákban előírt „mit” és „hogyan”-t kibontva, gyakorlati szükségleteikre reagáló megoldási javaslatok megfogalmazásával teszi mindezt. Az útmutató kidolgozása során a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett törekedett feltérképezni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) témába vágó jelentéseit, valamint a rendelkezésre álló jó gyakorlatokat is.

A kézikönyv alapvető célja, hogy felvázolja a részvételi (más szóval közösségi) tervezés paradigmáját – fogalmát, módszereit, lehetőségeit, hasznait –, illetve javaslatokat tegyen a települési tervezési gyakorlatban való alkalmazására. Bár a részvételi tervezés ideális körülményei nem minden esetben állnak fenn, nézetrendszerének megértése képessé teszi a tervezőt, döntéshozót arra, hogy bármilyen tervezési helyzetben felismerje azokat a részvételi lehetőségeket, amelyekkel jelentős hozzáadott értéket teremthet.
A részvételi tervezés legfontosabb szempontjainak és módszertani elemeinek ismertetése mellett e segédlet – a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának törekvéseivel összhangban – konkrét iránymutatásokat tartalmaz a települési tervezés (fejlesztés és rendezés) munkafázisaihoz kötődően, alapul véve a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírtakat.

Az Access Info Europe (www.accessinfo.org) egy madridi székhelyû nemzetközi emberi jogi szervezet, amely Európában és nemzetközi téren a közérdekû adatok megismeréséhez való jog erõs és hatékony érvényesülését segíti elõ. Az Access Info célja, hogy a közérdekû adatok megismeréséhez való jogot a polgári szabadságjogok és az emberi jogok védelmének, a döntéshozatalban való állampolgári részvételnek, és a kormányzat felelõsségrevonásának eszközévé tegye.
A Network for Reporting on Eastern Europe n-ost (www.n-ost.de) egy több mint húsz európai ország 250 újságíróját és médiakezdeményezését tömörítõ, berlini székhelyû szervezet.
A 45 ország közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényeinek, valamint az Európai Unió vonatkozó dokumentumaihoz való hozzáférés szabályainak összehasonlító elemzésén alapuló Legal Leaks Eszköztár többek között az alábbiakat tartalmazza:
» A legfontosabb tanácsokat újságírók számára a közérdekû adatok megismeréséhez való jogról,
» Útmutatót arra vonatkozóan, hogy melyik a legmegfelelõbb idõpont az adatkérésre, és hogyan kell az adatokat igényelni,
» Tanácsokat arról, hogy miként lehet cikket írni az adatigénylésbõl és az elutasításból;
» Útmutatót lépésrõl-lépésre Európa valamennyi közérdekû adatra vonatkozó jogszabályához;
» Információt a bírósági jogérvényesítésrõl és fellebbezési lehetõségrõl 45 országban és EU-szinten.
Az Eszköztár magyar vonatkozású kiegészítéseket is tartalmaz, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programja közreműködésével.

A dokumentáció a hazai települések egységes értékelő- és monitoring renszerének részleteit írja le. Segítségével egyrészt megállapítható az azonoscsoportba sorolható (pl. megyei jogú) települések egymáshoz viszonyított fejlettsége, másrészt folyamatosan nyomon követhető és mérhető a fejlődésük.

A településértékelés módszerét első lépésben a megyei jogú városokra javasolt kidolgozni. Alapja a hat alrendszer (okos környezet, mobilitás, gazdaság, kormányzás, lakosság, életminőség) szerint csoportosított mutatórendszer létrehozása, amelyek indexértékei rendszeresen (évenként) és minden korábban értékelt településtől beszerezhetők.

A szerzők az elkészült munkában javaslatot tesznek egy módszertan alkalmazására, amely szonban módosítható, fejleszthető lesz a jövőben is, az új elvárásokhoz, igényekhez, újdonságokhoz igazodva.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2007. október 14.-én kelt CM/Ajánlása (2007) szerint „a civil szervezetek alapvetően járulnak hozzá a demokrácia fejlesztéséhez, megvalósításához és az emberi jogok védelméhez, különösen a tájékoztatás, a tudatosítás, a közéletben való részvétel, valamint a hatóságok, közintézmények átláthatóságának, elszámoltathatóságának biztosítása terén végzett munkájukkal”. A Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája vállalta, hogy megszövegezi a „Döntéshozatalban való állampolgári részvétel jó gyakorlatának kódexét” (röviden: a civil részvétel kódexe), amely a fokozott civil részvétel mellett szóló érveket, valamint annak keretrendszerét és eszközeit foglalja rendszerbe. A dokumentumot egy páneurópai konzultációs folyamat során készítették el és vitatták meg tapasztalt civil társadalmi képviselők, majd ezt követően országos és nemzetközi civil szervezetek tesztelték és kommentálták. Ma már mind a civil aktivisták, mind a hatóságok képviselői alkalmazzák a kódexet napi munkájuk során. Az Európa Tanács „Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája” egy felhasználóbarát, strukturált és pragmatikus eszközt hozott létre a döntéshozók és a szervezett civil társadalom számára, ami a civil szervezeteket is magában foglalja. A dokumentum végén található egy nagyon jól használható mátrix, amely vizuálisan mutatja be a politikai döntéshozatali folyamat lépéseit, valamint azoknak a részvétel különböző szintjeihez fűződő kapcsolatát. A mátrixhoz az európai civil társadalom jó gyakorlatai és példái szolgáltattak alapot, és célja, hogy inspirációt nyújtson a cselekvésre, valamint erősítse a civil szervezetek és a hatóságok közötti interakciót.

A munka a helyi önkormányzás közvetlen megvalósulásának formáival, ezen belül kiemelten a helyi népszavazással mint a helyi önkormányzás jogának közvetlen gyakorlási formájával foglalkozik, egyfajta szintézisét adva annak a közel fél évtizedes kutatási munkának, amelynek intézményi bázisát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közszervezési és Szakigazgatási Intézet Szakigazgatási és Önkormányzati Igazgatási Tanszéke (korábban az Alkotmányjogi Tanszék) és a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája biztosítja. A mű nem titkolt célja, hogy „A helyi népszavazás elméleti és gyakorlati kérdései” című szabadon választható tantárgy tananyagának bázisát adja, bemutatva többek között a képviseleti és a közvetlen demokrácia egymáshoz való viszonyát; a részvételi demokrácia alapfogalmait és intézményeit; a helyi népszavazásra és a helyi népi kezdeményezésre vonatkozó jogi szabályozás történetét és a nemrégiben hatályba lépő, vonatkozó új jogi szabályozást. Mindezek mellett a témakört nemzetközi viszonylatban is vizsgálat tárgyává teszi, ismertetve a közvetlen demokrácia formáit Európában. A szerző körüljárja a helyi népszavazás elektronikus alapokra helyezésének kereteit, korlátait is, mivel Magyarország nem maradhat le attól a vonaltól, amelyet azok az európai államok képviselnek, akik már valamilyen formában kipróbálták az e-voting-ot, vagy legalább kísérleteznek ennek gyakorlati megvalósításával.

Ennek a kötetnek az a célja, hogy tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekintse a magyar jogrendszer aktuális állapotát. A munka szabályozás dogmatikai nyelvezetű bemutatásán túl a társadalmi környezetet (lehetőleg statisztikai adatokkal alátámasztva), a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgálja. A szerkesztői instrukció az volt a szerzőkhöz, hogy a szokásos kontinentális jogászi megközelítésmódtól eltérően az adott kérdésre vonatkozóan a jövőre vonatkozó jóslásokat vagy legalábbis valószínűsítéseket is vegyenek be elemzésükbe, továbbá ahol szükségesnek tartják, ott javaslatokat is fogalmazzanak meg a változtatásra. Hagyományteremtő szándékkal először 2016-ban tették közzé a kötetet, amelynek felújított kiadásait rendszeres időközönként tervezik publikálni. A kötet első nagyobb szerkezeti egységében (A jogrendszer környezete) olyan fejezeteket gyűjtöttek össze, amelyek részben interdiszciplináris, részben a hatályos magyar jogrenden túlmutató jogi kérdéseket vizsgálnak. Ezek a kérdések a hazai jogászság horizontjáról rendszerint sajnos hiányoznak vagy ismeretük igencsak felületes. A második részben (Szabályozások) található fejezetek a magyar jogrend utóbbi évekbeli változásait tekintik át. A harmadik szerkezeti egységben (A jogrendszert működtető szervezetek) olyan fejezetek találhatók, amelyek egyrészről a szociológiai és gazdasági tényeket rögzítik (létszám és rétegződés a szervezetekben, fizetésük, költségvetésük és annak megoszlása), másrészről az ezekre vonatkozó tendenciákat jelzik (időbeli változások a számokban, illetve például fluktuáció mértéke), a valós működésre fókuszálva. Ugyancsak szempont volt a belső szervezeti kultúra, a társadalmi és a politikai kontextus, valamint a jelenlegi irányokból vélhető fejlődési irány. A kívánatos de facto működés és a tényleges de facto működés közötti különbségek megvilágítása, továbbá ennek fényében módosító javaslatok megfogalmazása (esetleg követendő külföldi minták nyomán) mind részét képezték az elemzésnek. A javaslatok a jogszabályváltozásoktól a mentalitásbeli változásokon át a konkrét szervezési vagy financiális újításokig többfélék lehettek. A negyedik szerkezeti egységben (Kihívások) a magyar jogrendszer legfontosabb átfogó problémáit tárgyalják a szerzők néhány fejezetben: ezek egyrészt számos szervezetet érintenek, másrészt pedig krónikus betegségként évtizedes megoldatlan kérdésekről van szó. A munka egyrészt a problémák feltérképezésére, fogalmak tisztázására irányult és ahol lehetséges a megoldási lehetőségekről is szól. A Függelékben olyan írások kaptak helyet, amelyek szükségesek a magyar jogrend helyzetének átfogó megértéséhez, de amelyeket a választott kötet-szerkezetben máshol nem tudtak elhelyezni a szerkesztők.

Tudásmegosztás a digitális közszolgáltatás tervezésben és az állampolgárok bevonásának új részvételi folyamatai.

A nemzetközi példák számos olyan úttörő kezdeményezésről számolnak be, amelyekben közös elem, hogy köztisztviselők, magas beosztású közszolgák tudatosan fordulnak az állampolgárok minél mélyebb és szélesebb bevonásához amikor a közszolgáltatások megvalósításáról van szó.

A technológiai korlátok lebontásának egyik eredménye, hogy a közszolgáltatási funkciók tervezése, megvalósításába és biztosításába immáron az állampolgárok, a civil szakértői közösségek is egyre mélyebben vonódnak be, tudásuk alkalmazása nyomán a tervezési folyamat kezdeti lépésétől kezdve hozzáadott értékként jelenik meg.

Mindezzel párhuzamosan a tudás hozzáférésének a közintézmények digitális szolgáltatás tervezői, megvalósítói között lévő demokratizálódása, hatékony hozzáférés biztosítása minőségi innovációt hoz a digitális közszolgáltatások tervezésében és megvalósításában.

A kormányzati, vagy közpénzből finanszírozott regionális digitális szolgáltatások egyfajta közös sztenderd, mint kötelező kritériumrendszer megjelenésével a költséghatékonyság valamint a digitális közszolgáltatások minőségi színvonalának jelentős növekedését hozzák az alkalmazó országoknak.

Jelen kutatási jelentés 3 fő részre tagolható. Egyrészről be kívántam mutatni azokat a legfontosabb fogalmak mögötti koncepciókat, amelyek jellemzik a mai önkormányzati reform törekvéseket –koprodukció, városi rugalmasság. Másrészről kiemelten fontosnak tartottam, hogy a Nagy-Britanniában, Wales-ben zajló önkormányzati reform-folyamatok támogatása érdekében kifejezetten a kormányoknak készített vitairatának megismerése megfontolásra érdemes trendeket jelezhet előre a hazai önkormányzati átalakulással (transzformációval) foglalkozó szakértők számára is. Harmadrészről néhány rövid esettanulmányon keresztül olyan eredményeket is kiemelek az átvizsgált tanulmányok közül, amelyek példák mentén illusztrálnak lényegi elmozdulásokat a társadalmi részvételi folyamatok helyi fejlesztések mentén történő alkalmazása kapcsán.

A helyi önkormányzati rendeletalkotást támogató segédanyag, melynek célja, hogy egyrészről az önkormányzati rendeletek előkészítéséhez, kodifikációjához, elfogadásához, valamint azok kihirdetéséhez nyújtson segítséget Magyarország valamennyi helyi törvényességi felügyeleti munkáját segítse.