Közösségi gyűlések, sorsolásos képviselet

A jó gyakorlat leírása:

A módszer és alkalmazása

A közösségi gyűlések módszere Magyarországon még nem terjedt el, de 2019-ben reméljük beindul valami.

A módszer véletlenszerű eljárással kiválasztott polgárok csoportjait jelenti, meghatározott időre, megbízási díj ellenében végzett tevékenységre, mindennapos munkájuk alól mentesítve őket, azért, hogy a folyamatkísérő szakemberek segítségével egy adott, előzetesen strukturált, megoldható tervezési, vagy fejlesztési feladatra megoldásokat alakítsanak ki. A polgárok által így kidolgozott elemzéseket, javaslatokat, ajánlásokat a konkrét probléma előterjesztése során döntési segédanyagként a megbízó hasznosítja.

Ennek megfelelően polgári tanácsadásnak is nevezik. A folyamat három részre tagolódik:

• előkészítő szakasz (résztvevők kiválasztása, a lebonyolítás szervezése, programtervezés),
• megvalósítási szakasz, és
• utómunkálatok ( a zárójelentés publikációja, a csoport további információi az esettelkapcsolatosan, stb.).

A résztvevők kiválasztása rendszerezett véletlenszerű eljárással történik, az adott terület 18-70 év között polgáraiból, akiket írásban informálnak az eljárás tartalmáról, majd az érdeklődők személyes megbeszélés nyomán dönthetnek a felálló tanácsban való részvételről, és egyúttal megbízási szerződést is kötnek velük. Ezáltal ez a megoldás minden más részvételi eszköznél jobban biztosítja a releváns csoportok, ide értve a “részvételtől távoli” rétegek egyenlő részvételi esélyét. Az állampolgári tanácsadási munka a résztvevők szakmai informálásából (pl. helyszíni bejárás, előadás, tárgyalás, stb.), vitából (munkacsoportokban és plenárisan) és kiértékelő fázisból áll. A folyamat fontos részét jelentik a munkacsoportok, hiszen ezekben az együttműködés intenzitása magasabb.

A tervezési feladattól, a téma komplexitásától, és a rendelkezésre álló pénztől függően a tervezési cella konkrét alkalmazásai különbözhetnek a csoportnagyságban (15-30 fő között), az időtartamban (3-4 naptól több hétig, lehetőleg egy blokkban szervezve), a tervezési feladatban (egy központi kérdés köré szervezve, vagy különféle forgatókönyvekkel dolgozva) és a polgári tanácsadás mennyiségében is.

Tudnivalók, tanácsok

A módszer alkalmas csoportdinamikai eljárás keretében az összes számbavehető érdek megjelenítésére, mérlegelésére, és közösen eldöntött, szakmai javaslatok kidolgozására. Lehetővé teszi továbbá a polgárok közreműködését elvontabb, szélesebb összefüggéseket tárgyaló tervezési feladatok esetén is (pl. regionális terveknél, jogszabályok tervezésekor, a választási törvény  tervezésekor, vagy bármilyen szakpolitikai kérdésben is). Figyelembe veendő, hogy a résztvevők rendszerint az előkészítő privát, vagy közhatalmi szervezettől származó információkra vannak ráutalva. Az egyoldalú informálás, és ezzel a csoport manipulálása gátolja a szakmai munkát, és elveszi a részvételi, együttműködési kedvet.

A közösség gyűlések számára különféle értékelések és döntési folyamatok állnak rendelkezésre, és a csoport számára mindezt nyilvánvalóvá kell tenni. Ez fokozza a folyamat átláthatóságát a kívülállók számára is, és elejét veszi az eredménnyel kapcsolatosan felmerülő kétségeknek. Az előkészítés és a moderáció feladata az is, hogy világossá tegye a résztvevőknek, hogy a feladat megoldható, és az eredmények felhasználhatók lesznek. Ellenkező esetben a résztvevők motivációja hamar alábbhagyhat.

Amennyiben a véletlenszerű kiválasztás dacára – az érintettek vonakodása miatt – egyes csoportok a munkában kevésbé aktívak, a moderáció feladata, hogy olyan munkamódszereket és célcsoport-munkát alkalmazzon, amely a résztvevők képességeire, személyiségére szabott, hogy lehetővé tegye az együttműködést.