Az állam helyett végeztünk el fontos feladatot a helyi közéletben való állampolgári részvétel előmozdítása érdekében

Az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának javaslata  CM/Rec(2018)4  a tagállamok számára az állampolgárok helyi közéletben való részvételéről (Elfogadva a Miniszterek Tanácsa által 2018 március 21-én)
https://rm.coe.int/16807954c3
magyarázó memorandum
https://search.coe.int/cm/Pages/result_details.aspx?ObjectID=090000168077df31

A.A helyi demokratikus részvételi politika irányelvei

A tagállamok:

  1. betartják az Európai Tanács hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló egyezményében (CETS Nr. 205) meghatározott, a helyi közösség számára aggodalomra okot adó kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás elveit azért, hogy polgáraik hallathassák a hangjukat a közösségüket vagy őket érintő döntésekben, valamint a helyi önkormányzatok döntéshozatalának átláthatósága érdekében, ezáltal is növelve a döntéshozók elszámoltathatóságát;
  2. új utakat keressenek a civil szemlélet terjesztésére és a demokratikus részvétel kultúrájának előmozdítására a közösségek, illetve a helyi önkormányzatok által;
  3. a közösséghez való tartozás tudatosítása és az állampolgárok ösztönzése arra, hogy vállalják a közösségi életéhez való hozzájárulásból származó felelősségüket;
  4. tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a hatóságok és a lakók közötti kommunikációnak, és ösztönözzék a helyi hatóságokat arra, hogy az állampolgárok részvételére helyezzék a hangsúlyt, és gondosan mérlegeljék igényeiket és elvárásaikat azért, hogy megfelelő választ adjanak az általuk kifejezett igényekre;
  5. alkalmazzanak átfogó megközelítést az állampolgárok részvételére vonatkozóan, figyelembe véve mind a képviseleti demokrácia folyamatait, mind pedig a döntéshozatalban való közvetlen részvétel formáit és a helyi ügyek irányítását;
  6. kerüljék el a túlzottan merev megoldásokat és tegyék lehetővé a kísérletezést, elsőbbséget biztosítva a polgárok felhatalmazásának; következésképpen a tagállamoknak a részvételi eszközök széles körét kell biztosítaniuk, jóllehet, a körülményektől függően lehetőségük van ezek egyesítésére és kiigazítására;
  7. kezdjék meg a helyi részvétel helyzetének mélyreható elemzését, hozzanak létre megfelelő referenciapontokat, és vezessenek be egy monitorozási szisztémát azért, hogy nyomon követhessék a változásokat annak érdekében, hogy később meghatározzák a pozitív vagy a negatív tendenciáinak okait és a mechanizmusok hatását;
  8. tegyék lehetővé az országok közötti és az országon belüli információcserét a polgárok részvételével kapcsolatos legjobb gyakorlatokról, támogassák a helyhatóságok tanulási folyamatát a részvételi módszerek hatékonyságáról, és biztosítsák, hogy a lakosság teljes körű tájékoztatást kapjon a lehetőségekről, figyelembe véve a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2009)2. számú ajánlását a tagállamoknak a részvételi és részvételi politikák helyi és regionális szintű értékeléséről, ellenőrzéséről és monitorozásáról, valamint a hozzá csatolt CLEAR eszközről;
  9. szenteljenek különös figyelmet azoknak az állampolgároknak, akiknek nehézséget okoz az aktív részvétel, vagy akik kimaradnak a helyi közéletből;
  10. mozdítsák elő a nők és a férfiak egyenélő részvételét a helyi politikában és a helyi közéletben;
  11. ismerjék fel a gyermekek és a fiatalok által a helyi közösségek fenntartható fejlődésének jelentőségét, és hangsúlyozzák a szerepüket ezekben;
  12. ismerjék el és erősítsék az egyesületek és polgárok csoportjai, mint kulcsfontosságú partnerek szerepét a részvétel kultúrájának kialakításában és fenntartásában, valamint a demokratikus részvétel gyakorlati alkalmazásának hajtóerejeként;ismerjék fel, hogy a kulturálisan sokszínű és befogadó
  13. ismerjék fel, hogy a kulturálisan sokszínű és befogadó társadalmak mindenki részvételét megkönnyíthetik a közéletében;
  14. ösztönözzék és használják ki a hatóságok közös erőfeszítéseit a kormányzás minden szintjén, hiszen a szubszidiaritás elvének megfelelően minden egyes hatóság felelős a saját hatáskörébe tartozó intézkedések megtételéért.

B.Döntések és intézkedések a polgárok helyi közéletben való részvételének ösztönzésére és megerősítésére

I.Általános döntések és intézkedések

 

A tagállamok:

  1. meggyőződnek arról, hogy egy komplex és globalizált társadalomban a helyi fellépés és a döntéshozatal egyértelmű a nyilvánosság számára a helyhatóságok szerepének meghatározásában;
  2. kellő hangsúlyt fektetnek ezekre a szerepekre, és szükség esetén meggyőződnek arról, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű ​​hatáskörök egyensúlya biztosítja, hogy az önkormányzatok és a képviselők elég hatáskörrel és kapacitással rendelkezzenek a helyi fellépéshez azért, hogy a szükséges ösztönzőket és motivációt biztosítani tudják a polgárok bevonásához. A tagállamoknak ki kell használniuk a funkcionális decentralizáció minden lehetőségét, kiterjesztve a helyhatóságok felelősségét;
  3. lehetőséget adnak az önkormányzatoknak arra, hogy szomszédsági szinten olyan részvételi struktúrákat vezessenek be, amelyek a polgárok számára lehetőséget nyújtanak közvetlen környezetük befolyásolására;
  4. az Európa Tanács demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről című chartájával összhangban az állampolgári nevelés fejlesztése és az iskolai tantervekbe és képzési tervekbe való beépítése, valamint a tudatosság előmozdítása a demokratikus társadalmakban, különösen pedig a helyi közösségekben, függetlenül attól, hogy választott képviselőként, ügyintézőként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottaként tartozik-e felelősséggel a közösségért (Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)7. számú javaslata);
  5. ösztönözzék a helyi képviselőket és a helyhatóságokat bármilyen megfelelő eszközzel, beleértve a magatartási kódexek kidolgozását és közzétételét, hogy a legmagasabb etikai magatartási normáknak megfelelő módon viselkedjenek, és a polgárok bizalmát inspirálják, figyelembe véve a:

˗ Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az Európa Tanács 401 (2016) számú határozatában „A korrupció megelőzése és az etika helyi és regionális szinten történő előmozdítása” című döntést;

˗ a helyi, valamint a regionális választott képviselők politikai integritására vonatkozó európai magatartási kódexet; és

˗ a 2006-ban megjelent helyi szintű nyilvános etikai kézikönyvet;

  1. nagyobb átláthatóságot garantálnak a helyi intézmények és hatóságok működésében, különösen:
    • biztosítják a helyi döntéshozatali folyamatok nyilvános jellegét (például a helyi önkormányzatok és a helyi vezetői ülések napirendjeinek közzétételével; a helyi közgyűlés és a bizottságok üléseinek nyilvánosságra hozatalával, nyilvános ülések (kérdezés lehetőségével) megtartásával vagy az ülések és a döntések jegyzőkönyvének közzétételével);
    • mindenki számára biztosítják és megkönnyítik a helyi információkhoz való hozzáférést (pl.: információs irodák, dokumentációs központok és nyilvános adatbázisok létrehozásával; IT technológia igénybevételével; az adminisztratív eljárások egyszerűsítésével és a dokumentumok másolatainak beszerzésének költségeinek csökkentésével), a magánéletre és a biztonságra vonatkozó jogszabályok betartásával;
    • iii. megfelelő tájékoztatást nyújtanak az igazgatási szervekről és azok szervezeti felépítéséről, és tájékoztatják azokat az állampolgárokat az eljárás folyamatáról, akiket a folyamatban lévő eljárások közvetlenül érintenek;
  1. teljes körű kommunikációs irányelveket fektetnek le annak érdekében, hogy a polgárok lehetőséget kapjanak a közösséggel kapcsolatos legfontosabb kérdések és a testületek felkérésére meghozott jelentősebb politikai döntések következményeinek megértésére, valamint az állampolgárok tájékoztatására a helyi közéletben való részvétel lehetőségeiről és formáiról.

II.A helyi választásokon való részvételre és a képviseleti demokrácia rendszerére vonatkozó döntések és intézkedések

A tagállamok:

  1. felülvizsgálják a helyi választási rendszerek működését annak megállapítása érdekében, hogy vannak-e olyan alapvető hibák vagy szabályok, amelyek elrettenthetik a lakosság bizonyos részeit a szavazásról, megfontolva azt a lehetőségét, hogy ezeket a hibákat az Európai Bizottság Demokrácia a Jogon Keresztül elnevezésű jó gyakorlatok szabályzatával összhangban kijavítsák (Velencei Bizottság) (CDL-AD (2002) 023rev-E);
  2. törekedjenek a választásokon való részvétel előmozdítására a nemzeti jogszabályokkal összhangban. Szükség esetén a tagállamoknak tájékoztató kampányokat kell folytatniuk azért, hogy elmagyarázzák a szavazás módját, és arra ösztönözzék az embereket, hogy regisztráljanak és szavazzanak. A népesség bizonyos részeit célzó tájékoztató kampányok szintén megfelelőek lehetnek;
  3. megvizsgálják a szavazók nyilvántartásba vételét és a választási részvételt annak érdekében, hogy azonosítsák az általános szokások megváltozását vagy a szavazati joggal rendelkező polgárok olyan csoportjait érintő problémákat, akik nem mutatnak érdeklődést;
  4. a modern életmód összetettségének és igényeinek figyelembe vételével megfontolják a szavazás kényelmesebbé tételét célzó intézkedéseket, például:
    • szavazóhelyiségek működésének áttekintése (számuk, elérhetőségük, nyitvatartási idejük stb.);
    • új szavazási lehetőségek bevezetése, amelyek jobban megfelelnek az egyes tagállamok állampolgári törekvéseinek (korai szavazás, postai szavazás, szavazás a postán, elektronikus szavazás, [2] stb.);
    • konkrét támogatási formák bevezetése (például a fogyatékkal élők vagy írástudatlan személyek számára) vagy más különleges szavazási szabályok a voksolók bizonyos kategóriáira (szavazás meghatalmazással, otthoni szavazás, kórházi szavazás, laktanyás szavazás, szavazás börtönökben, stb.);
    • szükség esetén azért, hogy jobban lehessen mérni a tervezett intézkedések hatását, kísérleti programokat kell végrehajtani az új szavazási szabályok tesztelésére
  1. szükség esetén azért, hogy jobban lehessen mérni a tervezett intézkedések hatását, kísérleti programokat kell végrehajtani az új szavazási szabályok tesztelésére;
  2. megvizsgálják, hogy a helyi önkormányzati hivatalban való részvételre jogosult jelöltek ténylegesen meg tudják-e ezt tenni, fontolóra véve például:
    • hogy a választópolgárokat be kell vonni a jelöltek kiválasztásának folyamatába, mondjuk a független listák vagy az egyéni jelölések bemutatásának lehetőségével, illetve a preferenciális szavazás bevezetésével;
    • hogy a választóknak erősebb befolyást kell-e adni a helyi vezetők vagy polgármesterek megválasztásában vagy kinevezésében;
  3. megvizsgálják a választott hivatali pluralitással kapcsolatos kérdéseket annak érdekében, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek megakadályozzák az olyan hivatali visszaéléseket, mint például az összeférhetetlenség;
  4. megvizsgálják a hivatal gyakorlásának feltételeit annak megállapítása érdekében, hogy a helyi választott képviselők státuszának bizonyos aspektusai vagy a hivatali gyakorlat szabályai akadályozhatják-e a politikai részvételt. A tagállamoknak adott esetben meg kell fontolniuk az akadályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket, és lehetővé kell tenniük a választott képviselők számára, hogy megfelelő időt tudjanak fordítani feladataikra, mentesítve őket bizonyos gazdasági korlátozásoktól.

III. Döntések és intézkedések a polgárok helyi döntéshozatalban és a helyi ügyek intézésében való részvételének ösztönzésére

A tagállamok:

  1. támogatják a polgárok és a helyi választott képviselők közötti párbeszédet, és tájékoztatják az önkormányzatokat a nyilvánossággal való kommunikáció módszereiről, valamint a polgárok döntéshozatalban történő részvételi mecahnizmusainak sokszínűségéről. Ezt a tudatosságot olyan iránymutatások publikálásával (például a polgárok helyi szintű részvételéről szóló charta formájában), konferenciák és szemináriumok rendezésével, illetve digitális archívumok és platformok létrehozásával lehet elérni, amelyek lehetővé teszik a jó gyakorlatok példáinak közzétételét és elérését;
  2. felmérések és megbeszélések révén ismerjék meg a különféle döntéshozatali eszközök erősségeit és gyengeségeit, ösztönözzék az innovációt és a kísérletezést a helyi önkormányzatok polgárokkal való kommunikációjának erőfeszítéseiben, végül pedig szorosabban vonják be őket a döntéshozatali folyamatokba;
  3. teljes mértékben használják ki:
    1. az új információs és kommunikációs technológiákat, illetve tegyenek lépéseket annak biztosítására, hogy a helyhatóságok és más közintézmények használják (az olyan hagyományos, de még mindig fontos módszereket mint a hivatalos közlemények vagy szórólapok) a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök teljes körét, például konzultáljanak; A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2009)1. számú ajánlása az elektronikus demokráciáról (e-demokrácia) és a Miniszteri Bizottság Rec(2004)15. számú ajánlásáról a tagállamoknak az elektronikus kormányzásról („e-kormányzás”);
    2. döntéshozatal dialógusra épülő formáit, azaz az információk és vélemények cseréjét (például nyilvános találkozók, közgyűlések és esküdtszék, vagy más polgári fórumok, csoportok, testületek és bizottságok, amelyek feladata az, hogy tanácsot adjanak vagy javaslatokat tegyenek, kerekasztalok, közvélemény-kutatások és felhasználói felmérések
  4. vezessenek be, vagy szükség esetén korrigáljanak jogszabályokat és rendeleteket, amelyek lehetővé teszik:
    1. petíciók, indítványok, javaslatok vagy panaszok, melyeket az állampolgárok az önkormányzatnál vagy a helyi közigazgatásnál benyújtottak;
    2. kezdeményezések, melyek felhívják a választott testületeket arra, hogy foglalkozzanak egy kérdéssel, reagáljanak vagy népszavazást kezdeményezzenek;
    3. tanácsadó vagy döntéshozó népszavazás helyi ügyekről, amelyeket a helyhatóságok saját kezdeményezésükre vagy a helyi közösség kérésére írnak ki, figyelembe véve az Európai Bizottság Demokrácia a Jogon Keresztül elnevezésű, a népszavazásokról szóló jó gyakorlatok szabályzatát (Velencei Bizottság) (CDL-AD (2007) 008rev);
    4. döntéshozó testületekbe, köztük a képviseleti szervekbe való választására vonatkozó mechanizmusok;
    5. állampolgárok bevonásának mechanizmusai (felhasználói bizottságok, partnerségi testületek, a polgárok közvetlen szolgáltatáskezelése, részvételi költségvetés stb.);
  5. nagyobb befolyást biztosítsanak az állampolgároknak a helyi tervezéshez és általánosságban a stratégiai és hosszú távú döntésekhez; pontosabban:
    1. lehetőséget adni az állampolgároknak az ilyen döntésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok különböző szakaszaiban való részvételre. Ezek a szakaszok a következők: a helyi döntések előkészítése, elfogadása, végrehajtása, értékelése és átformálása;
    2. a folyamat minden egyes fázisát egy olyan világos, érthető anyag segítségével illusztrálni, amely a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető, ha lehetséges, a hagyományos módszerek (térképek, modellek, audiovizuális anyagok) mellett az új technológiákra épülő eszközöket is felhasználva;
  6. dolgozzanak ki szisztematikus visszajelzési mechanizmusokat a polgárok bevonására a helyi ügyek és a szolgáltatásnyújtás irányításának értékelésébe és javításába (például felhasználói felmérések, panelek, teljesítménymutatók vagy a szolgáltatók közötti választásba, így javítva azok minőségét és növelve az elszámoltathatóságukat);
  7. biztosítsák, hogy az állampolgárok részvétele ténylegesen befolyásolja a döntéshozatali folyamatokat, hogy tájékozottak legyenek részvételük hatásáról, és hogy kézzelfogható eredményeket érjenek el. Az önkormányzatoknak ugyanakkor őszintének kell lenniük a részvételi formák korlátaival kapcsolatban, és kerülniük kell a túlzott várakozásokat az érdekek befogadásával kapcsolatban, különösen akkor, ha a konfliktusos érdekek vagy az erőforrások elosztása között kell dönteniük;
  8. ösztönözik és felismerik az önkéntesség szerepét, amely számos helyi közösségben már most is jelen van, például a támogatási rendszerek vagy más, nonprofit, önkéntes és közösségi szervezetek, polgári aktivista csoportok stb. révén, ezen szervezetek és a helyhatóságok közötti szerződések vagy megállapodások kötése az érintett felek egymással való kapcsolataikban fennálló jogairól, szerepéről és elvárásairól;
  9. olyan szomszédsági részvételi struktúrákat dolgoznak ki, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy befolyásolják az állami beruházásokat, a kerületekre vagy a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó döntéseket, felelősséget vállaljanak a közterületek, létesítmények stb. kezeléséért (szomszédsági tanácsok és fórumok, részvételi költségvetés, önkéntes csoportok révén).

IV.Konkrét lépések és intézkedések az állampolgárok olyan csoportjainak ösztönzésére, akik különböző okok miatt nagyobb nehézséggel néznek szembe

A tagállamok:

  1. rendszeresen információkat gyűjtenek a különböző állampolgári csoportok részvételéről, és meggyőződnek meg arról, hogy bizonyos csoportok alulreprezentáltak-e a választott testületekben és/vagy kevés szerepet játszanak a választási vagy a közvetlen részvételi formákban, figyelembe véve az európai társadalmak egyre összetettebb strukuráját és a befogadó társadalom eszméjét;
  2. az érintett csoportok képviseletének és/vagy részvételének bizonyos szintű elérését célzó törkevések meghatározása és konkrét intézkedés-csomagok kidolgozása a részvételük lehetőségeinek növelése érdekében, például:
    1. az érintett állampolgári csoportok számára aktív kommunikációs és tájékoztatási irányelvek elfogadása, amely adott esetben konkrét reklám kampányokat is tartalmazhat, hogy ösztönözze őket a nagyobb részvételre (figyelembe lehet venni az egyes csoportok igényeihez igazodó konkrét nyelvet, a reklámkampányt pedig ehhez igazítva);
    2. a részvétel konkrét intézményi formáinak kiépítése, ahol lehetséges, az állampolgárok azon csoportjával vagy csoportjaival konzultálva, akiknek részvételét ösztönözni szeretnénk;
    3. olyan tisztviselők kinevezése, akik kifejezetten azon csoportokért lesznek felelősek, amelyek nagyobb nehézséggel néznek szembe a részvétel során; akik közvetítik a változás iránti igényeiket az illetékes döntéshozó szervek felé, és jelentést tesznek nekik az elért fejleményekről és a pozitív (vagy negatív) reakciókról;
  3. a nők esetében:
    1. hangsúlyozzák a nők és a férfiak kiegyensúlyozott részvételének fontosságát a döntéshozó szervekben, és mérlegeljenek minden olyan intézkedést, amely megkönnyítheti az aktív politikai részvétel összeegyeztetését a családi és a munkahelyi élettel;
    2. amennyiben jogilag kivitelezhető, fontolják meg a kötelező vagy ajánlott kvótarendszer bevezetését egy minimális számú pályázó számára, akik a választási listán és/vagy az önkormányzatokban, a helyi végrehajtó testületekben és a különféle nőknek fenntartott kvótás helyeken szerepelhetnek, figyelembe véve többek között a Miniszteri Bizottság Rec(2003)3. számú,  a tagállamoknak célzott ajánlását a nők és férfiak politikai és a közösséget érintő döntéshozatalban való kiegyensúlyozott részvételéről;
  1. a gyermekek és a fiatalok tekintetében:
    • az iskola, mint a fiatalok részvételének, valamint a demokratikus tanulási folyamat fontos, közös arénájaként jelenjen meg;
    • önkormányzati szinten támogassák a „gyerekek tanácsa” és a „fiatalok tanácsa” típusú kezdeményezéseket, mint a helyi állampolgárság hasznos oktatási eszközeit, a társadalom fiatal tagjaival folytatott párbeszéd mellett;
    • bátorítsák az ifjúsági szövetségeket és támogassák a részvétel rugalmas formáinak és struktúráinak bevezetését, például az ifjúsági központokat, kihasználva a fiatalok képességeit saját projektjeik megtervezésére és végrehajtására;
    • fontolják meg a helyi választásokon való szavazás vagy tartózkodás, a helyi népszavazások, konzultációk és kezdeményezések életkori határának csökkentését;
    • vegyék figyelembe a Miniszteri Bizottság Rec(2004)13. számú ajánlásában a tagállamoknak a fiatalok helyi és regionális életben való részvételéről szóló különböző kezdeményezéseit, a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2012)2. számú ajánlását, amely a tagállamoknak a 18 év alatti gyermekek és fiatalok részvételéről szól, valamint a Parlament Közgyűlésének 1864 (2009) ajánlását „A gyermekeknek az őket érintő döntésekben való részvételének előmozdításáról” című dokumentumot;
  2. az idősebb személyek esetében:
      1. hozzanak létre és támogassák az idősek teljes körű részvételét a helyi közélet valamennyi aspektusában, és ösztönözzék őket arra, hogy életkoruktól függetlenül járuljanak hozzá a döntésekhez;
      2. rugalmas formák és struktúrák kifejlesztése és támogatása az idősebb állampolgároknak, például a megfelelő tanácsadó testületekbe való bevonással, figyelembe véve a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2014)2. számú ajánlását a tagállamoknak az idősek jogainak előmozdításáról;
  1. fogyatékossággal élő személyek esetében:
    1. hozzanak létre és támogassanak olyan lehetőségeket, hogy ők is teljes mértékben részt vehessenek a helyi közéletben, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket azért, hogy ösztönözzék őket erre;
    2. a részvétel megfelelő formáinak és struktúráinak kialakítása, az akadálymentesítés és szükség esetén segítség nyújtása, a fogyatékossággal élő személyek, tanácsadó testületekbe való bevonása a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2011) 14. számú ajánlásának figyelembevételével, amely a fogyatékossággal élő személyek részvételének erősítését hangsúlyozza a politikában és a közéletben;
    3. külföldi lakosok [3] esetében ösztönözzék a helyi közösség életében való aktív, megkülönböztetésektől mentes részvételüket, a külföldiek helyi életben való részvételéről szóló 1992. évi egyezmény rendelkezéseinek betartásával (A külföldiek részvétele a helyi szintű közéletben, ETS 144), vagy legalábbis az ebben az egyezményben említett mechanizmusok népszerűsítésével még akkor is, ha az adott tagállam ezt még nem ratifikálta